Fekete Goya

Hazaérsz és eszed, amit főztem ma neked.
Én festettem a falra, de észre sem veszed.
Amíg nem voltál itthon, a halál kopogott;
A pincében a jövő angyala zokogott,
De a veszett farkasok széttépték a testét.
Édes, kérlek ne hagyd magányomban az estét,
Mert vad orgiákat ül nélküled a Sátán!
Öreg bolondok utaznak pokolba hátán.
Ne hagyj egyedül! Vacogok. Mindentől fázom.
Átok ül az országon és átok a házon.
A kutyát ne keresd, homokvihar nyelte el.
Mindegy hogy szerelmünkért mindent megteszel,
Mert engem Szaturnusz felfalt már ezer éve.
A fürdőszobába csak egy új égő kéne,
És hozz a boltból kérlek egy vekni kenyeret!
Ha én meg is halok, majd eszik az egerek.