Ereklyék

Ő zokog és én semmit sem érzek.

Az ereklyéi nekem csak képek.

A kupák mind semmitmondó tárgyak.

Felnőttem. Összementek a vágyak.

Ronaldo szekrénye körbe van kerítve.

Ő beszökik mégis, hogy otthon elhiggye

A sok irigy, megérintette a padot,
Amin a sztár izzadságcseppeket hagyott.

Bámulja, fotózza és én őszintén azt vágyom,

Ha veszít, álmatlanul vergődjek az ágyon.

Vagy valakiért ugyanígy rajongjak én is!

A nagy érzelmeket végül elfojtom mégis.

Én csak úgy beletanultam az egyformaságba.

Mindent kipróbálok, hogy egyszer újra, hátha…

De nem tudok lélekből könnyezni vagy nevetni.

Fogok-e sírni majd, ha már nem fognak szeretni?

Nincs érzelem, csak fegyelem és kényszer.

Divatból hordott nagy, csillogó ékszer.

Divatból csillogó, műkönnyes szemek.

Rajongok-e majd azért, aki szeret?

2016. október