És volt

,, Tegnap szabin voltam, reggel nyolctól este kilencig mostam" - hangzott el egy körülbelül ötvenes, átlagosnak mondható nő szájából a túllicitálhatatlan mondat reggel a metrón.
Ha nem is a teljes társadalmunk, de bizonyos önbehatároló droidok valóban sarc-központú életet élnek. Hiszen a belső, másik én ezeknek az embereknek azt súgja: segély csak annak jár jogosan, akit még az ág is hùz, aki leghangosabb panaszaival nyeri el környezete sajnálatát, aki a szabadnapján is a közösség cseppet sem öncélú tagjaként viseli a mélabús sorsot.
Nem hasznosabb-e egy kipihent, magabiztos és elégedett dolgozó? Valaki, aki nem segélyt, hanem jutalmat vár és ez motiválja...
A mellette ülő kolléganője egy egyszerű kérdést tett fel neki: ,, De azért mosógépetek van?"
És volt.